A feketelábú macska Afrika legkisebb macskája a maga mintegy 35-52 centiméteres testhosszával. A neve feltehetően nem cseng ismeretlenül, hiszen több alkalommal is írtunk már róla; ez a „vérengző fenevad" ugyanis végzetesen rabul ejtette a szívünket. Ezt pedig nem csak elképesztően édes külső jellemzői miatt volt képes játszi könnyedséggel kivitelezni.

hirdetés

Lássuk máris, hogy mit tudunk a feketelábú macska szokásairól, viselkedéséről és külső jellemzőiről.

1.) Ebben sem átlagos

A nukleáris DNS-elemzés szerint a feketelábú macska annak az evolúciós leszármazási vonalnak a része, amely a becslések szerint genetikailag elvált az összes Felis faj közös ősétől körülbelül 4,44-2,16 millió évvel ezelőtt. Ez a vizsgálat, valamint a mitokondriális DNS-vizsgálat is arra a megállapításra jutott, hogy a mocsári macska volt az első faj, amely elvált, majd azt a feketelábú macska követte.

Különös adalék, hogy a jelenlegi információk alapján úgy tűnik, a feketelábú macskának nincs egyetlen alfaja sem, amit szakszóval monotipikusként írnak le.

2.) Terelőkutyák prédája

A feketelábú macska Dél-Afrikában őshonos, elterjedése sokkal korlátozottabb, mint más kis termetű macskáké ebben a régióban. Feltételezhetően azért, mert előszeretettel vadásszák prémje és húsa miatt, valamint gyakran áldozatául esik a térségben élő terelőkutyáknak is. Mindezek következtében a faj 2002 óta veszélyeztetett státuszban van. A becslések szerint jelenleg körülbelül mindössze 10 000 példány élhet a vadonban.

3.) Nem is fekete a lába

A homokszínű bundát fekete, a háton megnyúlt pöttyök, valamint csíkok díszítik. Ha megfigyeled a képen, ugyan a lábszárak hátulján van fekete mintázat, a legnagyobb jóindulattal sem nevezhetjük az állatot fekete lábúnak. Az elnevezést nem is innen kapta, hanem a mancspárnáiról, amelyek minden esetben nagyon sötét barnák vagy feketék.

Egyedi jellemzője még, hogy a Felis nem képviselői között neki jóval nagyobb mind a hallójárata, mint a fülnyílása. Feltehetően ettől még élesebb a hallása, ami hozzájárul kiemelkedő vadászati eredményeihez is. De ha már itt tartunk, a legtöbb macskafélétől eltérően a mászásban nem jeleskedik köpcös kis teste és rövid farka miatt.

4.) A világ egyik legvégzetesebb gyilkosa

Korábban egy teljes cikket szenteltünk már a vadászati eredményeinek és stílusának, amelyet ide kattintva érhetsz el. Amiért a világ egyik legvégzetesebb gyilkosaként emlegetik, az az, hogy 60%-os sikeraránnyal öl, és nagyjából mindent prédaszámba vesz, ami mozog. Csak hogy tudj mihez viszonyítani, az oroszlánok csapatban 30%-os sikerarányt képesek elérni, magányosan 17%-ot. A házi macskák tudománya 32%-ig tornázza fel arányukat.

A Felis nigripes egyetlen éjszaka alatt több zsákmányt fog el, mint egy leopárd 6 hónap alatt, vagyis egészen pontosan 10-14 áldozatot fektethetne fel képzeletbeli terítékére az éj végeztével. Hatékonysága kifinomult hallásában és látásában keresendő, valamint abban a tényben, hogy 3 különböző módszerrel ejti el a zsákmányt a körülményektől függően. Megfigyelték több ízben is például, ahogy a rágcsáló odúja mellett csukott szemmel vár, de fülei folyton mozognak, és csak akkor nyitja ki a szemét, ha a hang arra utal, hogy lecsaphat.

Bátorsága és hatékonysága miatt a dél-afrikai Karoo (száraz, félsivatagos terület) egyes részein miershooptierként emlegetik, ami „hangyaboly tigrisnek” felel meg. Ez a név feltehetőleg kis méretére és élőhelyére is utal, de gyakran bújik meg napközben termeszek által létrehozott üreges halmokban is. Egy szan (ők a busmanok, de az elnevezés pejoratív) legenda pedig úgy tartja, hogy egy feketelábú macska egy zsiráffal is képes végezni úgy, hogy átharapja a nyaki ütőerét.

Így portyázik Jaira, egy nőstény feketelábú macska: 

5.) Vámpírmacska

A név jogosan illeti meg, ugyanis az életmódja és élőhelye miatt szinte sosem szorul rá arra, hogy igyon. A számára szükséges nedvességet a prédából nyeri ki, vagyis annak testnedveiből, ami persze igen nagy százalékban vér. És persze az is fontos adalék, hogy kizárólag éjszaka vadászik.

6.) Egymás között csak sutyorognak

A feketelábú macska hívása hangosabb, mint a többi, azonos méretű macskáé, aminek köszönhetően nagyobb távolságban is képesek egymással felvenni a kapcsolatot a szaporodási szezonban. De az anyamacskának is nagy segítséget nyújt ez, míg a kölykök körülbelül 4 hónapos korukban elválnak tőle. (Bár ezután is még darabig az anyjuk territóriumán maradnak.)

Ha azonban két példány közel van egymáshoz, halkabb gurgulázást vagy dorombolást alkalmaznak a kommunikáció során. Amikor fenyegetve érzik magukat, házi kedvenceinkhez hasonlóan fújhatnak, sőt, moroghatnak is.

hirdetés