A macskafélék fertőző hashártyagyulladása (FIP) egy vírusos betegség, amelyet a macska-koronavírus bizonyos törzsei okoznak.

hirdetés

Egészen a közelmúltig a betegség szinte mindig halálosnak számított. Szerencsére az utóbbi évek kezelései jelentősen javították a beteg macskák kilátásait. A következőkből megtudhatod, hogy mi is pontosan a FIP, és milyen kezelési és megelőzési lehetőségek állnak rendelkezésre.

Mi az a FIP, és hogyan terjed?

A macskák fertőző hashártyagyulladása (Feline Infectious Peritonitis; FIP) egy macska-koronavírussal összefüggő vírusfertőzés, amelyet számos különböző koronavírus-törzs okozhat. Ezek a törzsek abban különböznek, hogy mennyire képesek betegséget előidézni. Korábban megpróbálták őket két csoportra osztani: a FIP-et okozó vírusokra, amelyek a betegséget kiváltják, valamint az enterális, vagyis bélrendszeri koronavírus-törzsekre, amelyek alapvetően ártalmatlanok, és főként a bélrendszerben fordulnak elő. Ma már azonban ismert, hogy ezek az enterális törzsek is képesek mutálódni, vagyis veszélyesebb formává alakulni, és így FIP-et okozni.

A FIP diagnosztizálása rendkívül nehéz, mivel jelenleg nincs olyan laboratóriumi vizsgálat, amely megbízhatóan meg tudná különböztetni a bélrendszeri koronavírust a FIP-et okozó mutált törzsektől. Ráadásul még akkor is, ha egy macska bizonyítottan FIP-et okozó vírussal fertőzött, sok esetben nem alakul ki nála a betegség. Nem tisztázott, miért betegszik meg az egyik macska, miközben a másik teljesen tünetmentes marad, így az egyéni érzékenységet meghatározó tényezők ma még nem ismertek.

Sok macska – az egyedül élő macskák 50%-a, a többmacskás környezetben élők 80-90%-a – élete során legalább egyszer megfertőződik egy vagy több macskakoronavírus-törzzsel. A legtöbb, enterális koronavírussal fertőzött macska (kb. 90% vagy több) egészséges marad. A macskafélék fertőző hashártyagyulladásának előfordulása viszonylag alacsony: a fertőzött macskák csupán 5-10%-ánál alakul ki a betegség, és az állatorvosi rendelőkbe került macskák kevesebb mint 1%-ánál fordul elő.

A FIP tünetei

A FIP-nek két formája ismert, amelyek különböző tüneteket okoznak. A macskák esetében a FIP lehet „nedves” vagy „száraz”; mindkét típus korai tünetei közé tartozik a fogyás, a hasmenés, az é tvágycsökkenés, aláz és a levertség.

A FIP-nek két formája ismert

Nedves FIP: ez a forma a testben, elsősorban a mellkasban és a hasüregben felhalmozódó folyadékra utal. Ez légzési nehézséget és duzzanatot okoz, valamint jellemző még a:

• megnagyobbodott has;
• szapora szívverés;
• nehézlégzés;
• kékes íny;
• megnagyobbodott nyirokcsomók;
• sárgás bőrelszíneződések.

Száraz FIP: ez a típus a különböző szervekben, például az agyban és a szemekben kialakuló jelentős gyulladásra utal. A száraz FIP-ben szenvedő macskák nagyon változatos tüneteket mutathatnak, ám gyakran megfigyelhetők a következők:

• vörös szemek;
• zavaros szemek;
• vérzés a szemben;
• hunyorítás;
• látásvesztés;
• görcsrohamok;
• egyensúlyzavar;
• körbejárás;
• ferde fejtartás;
• megnagyobbodott nyirokcsomók.

Többnyire szájkontaktus útján fertőz a betegség

Hogyan fertőződik meg a macska FIP-pel és hogyan kezelhető a betegség?

A legtöbb macska szájkontaktus útján érintkezik macska-koronavírussal fertőzött ürülékkel. A becslések szerint ezeknek a macskáknak körülbelül egyharmada üríti a vírust bélsárral. A legtöbbjük csak néhány hónapon keresztül, de egy kis részük élete végéig folyamatosan fertőz. Bár a vírus eléggé érzékeny, és a normál környezetben 24–36 óránál tovább nem marad életképes, úgy vélik, hogy a hideg hőmérséklet akár hónapokra is megőrizheti a vírust.

Ahogy fentebb említettük, a legtöbb macska viszonylag ártalmatlan koronavírus-törzsekkel fertőződik, ám sajnos ezek a kezdetben ártalmatlan fertőzések később mutálódhatnak, és egyes macskákban FIP-et okozhatnak. Még a veszélyesebb törzsekkel fertőzött, látszólag egészséges macskák is lehetnek hordozók, és tünetek nélkül üríthetik a vírust. A vírus a macska szervezetében hónapokig vagy akár évekig lappanghat, mielőtt a betegség végül kialakulna.

A FIP kezelési lehetőségei korlátozottak a macskák esetében. Egészen a közelmúltig egyáltalán nem is létezett hatékony terápia a macskafélék fertőző hashártyagyulladására. Az elmúlt években fejlesztették ki az ígéretesnek tűnő GS-441524 nevű kezelést, ez azonban egyelőre nem érhető el hazánkban. Miként a kisállatdoki.hu oldalán is írják, a palliatív és a tüneti terápia, a gyulladáscsökkentés, a másodlagos fertőzések antibiotikumos kezelése és az étvágynövelés csak a jobb általános állapot fenntartására és időnyerésre szolgálnak. Azok a macskák, akik nem kapnak kezelést a fertőző hashártyagyulladásra, a legtöbb esetben 10 napon belül elpusztulnak a betegség következtében.

Így előzhető meg a FIP

A FIP megelőzésében nagy szerepe van a környezet stresszmentessé tételének, mivel ez támogathatja az egészséges immunrendszert, és csökkentheti a betegség kialakulásának kockázatát. Fontos továbbá, hogy minden macskának elegendő alomtálca álljon rendelkezésre – a macskák számánál legalább eggyel több –, és ezeket rendszeresen és alaposan tisztítsuk. A vírus terjedésének mérséklésében nagy szerepe van a rendszeres fertőtlenítésnek is, különösen olyan helyeken, ahol sok macska él, például a menhelyeken. Többmacskás háztartásokban a gyakori takarítás – beleértve az ágyakat, étel- és itatótálakat, alomtálcákat és egyéb közösen használt tárgyakat – szintén segíthet csökkenteni a FIP terjedését.

hirdetés